Meteorológiai esélylatolgatások

A jövőbeli trend átlaghoz közeli értékekket sugall. A jelenlegi GFS teccetős, ahogy december első napjaitól lopva becsempészi magát a tél.

Tetszik ez a nyugodt kezdés. Nem túl szélsőségesen, módjával, de jó az igy. 1990 november vége is mozgalmasan telt. Főleg az orszag ény.i harmadán. 

Na de ezzel pont az ellenkezőjét akartam bizonyítani. Nem azt mondtam, hogy "jaj ne már, nem lehet, nem hiszem el", hanem összeszedtem az adatokat és próbáltam az összefüggéseket kicsit nagyobb képben mutatni: nem csak egy szögből, hanem még néhányból, ami sok ideje motoszkált a fejemben (hogy van-e más, múltbéli évszakkal összefüggés). Nem kaptam megerősítő választ, de azt vettem észre, hogy nem rosszabb, vagy nem sokkal rosszabb a kapcsolata a többi évszakkal, mint a várható téllel.

Matematikailag a korreláció nagyon gyenge (ha van), a 9 év időtartama rettenetesen kevés, ráadásul 9-ből 7-szer többé-kevésbé eltalálni egy anomáliát valószínűségszámítás szempontjából semmit sem mond. Hol lennének itt tények? Hol tagadok tényeket?! 7/9 az tényleg semmi, majdnem a várható érték (4.5). Hol van az abszolút hiba mérése? Nem számít, hogy esetleg mekkorát tévednek, csak az előjel számít? Ne már. Bukta a kicsit enyhébb helyett nagyon enyhe tél? Siker a kicsit enyhébb helyett kicsit hidegebb tél? Erre kitértem? Szándékosan nem, mert ezért tuti lehord majd mindenki (ahogy tetted most Te is), pedig egy kicsit konstruktív szerettem volna lenni.

Az, hogy adhatnak-e bizonyos mértékű támpontot, nos azt pont a megkérdőjelezések megválaszolásával, kritikus gondolkodással való hozzáállás igazolásával lehetne igazolni, mert ha ezeken nem áll meg az elmélet, akkor egyszerűen nem adhatnak semekkora támpontot. Érdekességnek, kutatási területnek jók és izgalmasak lehetnek még. Erre kitértem? Szintén nem.

Azt, hogy valóban úgy gondolom, hogy szerintem nem képesek az állatok "kiszagolni" a telet, teljesen félretettem, "beszálltam a játékba". És visszaolvastam ismét a hozzászólásomat, ehhez szerintem sikerült is tartanom magam. Kíváncsi lennék, akik ebben "hisznek", milyen kapcsolatrendszerek alapján gondolják az állatokról, hogy megérzik a telet, mi alapján tudnak következtetni a télre, milyen tényezőket vesznek figyelembe. Mert ha van alapjuk, lehet be kéne építeni a szezonális modelljeinkbe. Ha nincsenek, akkor meg talán nem kéne.

Ehhez csak néhány észrevétel: jómagam is elfogadom, hogy az időjárás alapvető jellemzője a kaotikusság. Ez - többek között - abból adódik, hogy olyan sok tényező, törvényszerűség, teremészeti/humán eredetű hatás, miegyéb, formálja - hacsak Európát vesszük - kontinensünk időjárást, hogy valóban rendkívül nehéz bizonyos bemenő tények, illetve adatok alapján használható következtetéseket a jövőre nézve levonni. Elég, ha csak a DAI tündöklésére és (részleges) bukására gondolunk. Mindennek ellenére óva intenék attól, ami egyfajta METNET-agnoszticizmusnak nevezhető. Tudom, hogy a kritikus gondolkodás alapja a kétkedés, sziklaszilárdnak hitt állítások, paradigmák megkérdőjelezése, hiszen enélkül nem lenne progresszió a tudományban. Ugyanakkor viszont a ´megőrizve meghaladni´ elv alapján igyekszem megközelíteni ezt a kérdést (is), azaz - minden szkepticizmus ellenére arra a következtetésre jutottam, hogy az eredmények jelen esetben, BIZONYOS MÉRTÉKŰ támpontot adhatNAK a soron következő tél alapvető jellegéről, természetesen, csak jelzésszerűen, nagy vonalakban. 9 év, tudom, nem túl sok, azonban ha ebből a 9 évből a várakozás 7 esetben többé-kevésbé bejött, emellett egy teljes bukta és egy részleges melléfogás az eddigi mérleg - nos ennek alapján ´nem meggyőző eredményekről´ beszélni nem egészen ´kóser´, hogy diplomatikusan fejezzem ki magam. Összefoglalva tehát: semmi bajom a megkérdőjelezéssel, a szkeptikus attitűddel, ahol viszont már ada kezd fajulni a dolog, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük, ezen a ponton már azt kell mondanom, hogy így ne, emberek! Semmi szükség bálványokra, ne adj ´ Isten tévhitek, babonák táplálására, de legalább a tények előtt próbáljunk fejet hajtani! 

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#368646)

Snowhunter idei cikke az állatok által várt télről:
Link

Áthozom ide, amit írtam a mettársalgóban, mert ide talán még jobban illeszkedik ez a témakör és ne vesszem el oly hamar.

Snowhunter, ismersz, én ezek hatékonyságában és használhatóságában erősen kételkedem. Ennek ellenére egy szóval sem mondom, hogy haszontalanok! Hiszen honnan lehetne máshonnan megtudni, hogy van-e összefüggés, ha már a vizsgálatát is elvből elutasítanánk?
Idén a sok károgás mellett azonban szeretnék feltenni és - megpróbálni - megválaszolni egy-két kérdést. Laikusként mire gondolnék (ha a saját étvágyamból indulok ki)?
* Nem lehet, hogy az állatok az aktuális időjárásból indulnak ki, és ha hideg van, zabálnak, ha meleg van, lustulnak és nem esznek?
* Nem lehet, hogy az állatok az előző tél időjárásából indulnak ki, és ha tavaly ráfáztak a henyélésre, idén inkább betáraznak, hátha durva lesz a tél, mint tavaly?
* Nem lehet, hogy csak úgy lomhán követik az éves anomália értékeit?
* Nem lehet, hogy az egész teljesen véletlenszerű, és ezernyi másik tényező szinte teljesen elnyomja az időjárási vonatkozást? (egyéb tényezőkre tippjeim: populáció, szaporodás alakulása, csapadék alakulása, egymás közti vetélkedések vagy ilyesmi, véletlen útvonalak használata, egyéb fertőzések/kórokozók/kártevők, megfigyelés hiányosságai, napsütéses órák száma, stb.)

Így hát készítettem pár grafikont, amit egyrészt a Te adataidból, másrészt az OMSZ képes adatbázisának leolvasásával nyertem. Nagyjából északkelet, azon belül is a Börzsöny-Bükk tengelyt próbáltam leolvasni a havi anomáliák vizsgálatakor.

Lássuk az első képet!
Link
Állatok várakozása és az adott évi évszak alakulása.
Gyors magyarázat: a tél az már ugye "jövőbeni", azaz, amit az állatok vártak, a másik 3 évszak az viszont "múltbeli". Az általam leolvasott adatok mellé bevittem Snowhunter értékeit is, látszik, hogy pici volt az eltérés, az is inkább a szemre becslésem miatt lehetett.
Értékelés: hát, szerintem a nyarat és az őszt (illetve az éves anomáliát) jobban követik le... De a hasonlóságok minimálisnak tűnnek.

Következő kép:
Link
Ez ugyanez, csak hónapokra bontva a grafikont. Értelemszerűen áttekinthetetlenebb, de ugyanúgy nehéz bármi anomáliát felismerni. Hozzátenném, messziről megint csak az látszik, hogy mindent "lekövetnek", azaz együtt mozognak az átlaggal. Persze a tél itt is "jövőbeni", azaz ha azzal is együtt mozognának, az sikert jelentene, hogy látják a jövőt. Ez annyira azért nem rajzolódik ki.

Ezután két kép jöjjön együtt:
Link
Link
Az első képen azt ábrázoltam, hogy az állatok az előző télhez képest (havi bontásban) hogy jósoltak, azaz pl. az idei jóslatuk (+1,5) a tavalyi/idei téllel került összevetésre, nem pedig a várható téllel. Kapcsolat (szerintem) nem sok van.
A következő ábra pedig tulajdonképpen az, amit Te is ismertettél: az állatok jóstehetségével veti össze a téli hónapok átlagát. Icipicit talán több kapcsolat látszik, de még mindig nem mondanám, hogy ez a két adatsor között bármi korreláció is lenne.
Ugyanez évszakokra összevonva:
Link
Hajszállal talán tényleg jobban illeszkedik a várható tél a jóslataikra, mint az előző évi télre (azaz a piros vonal jobban fedi a zöldet, mint a kéket).

Utolsó képem:
Link
Itt azt vetettem össze, hogy az aktuális nyár nem-e jobb indikátora az állatok viselkedésére, mint a várható tél és hát... Eszerint meg azt mondanám, hogy inkább a nyári anomália alapján raktároznak télre, nem a várható tél alapján.

Összfoglalva: engem nem győznek meg az eddigi eredmények, érdekességnek kiváló, én is elszórakoztam egy estét vele, és még biztos nagyon sokat lehetne kutatni a témát és csiszolni a technikát (pontosabb, mérhető értékelések az állatokról, több tényezővel történő összevetés stb.). Mivel ez az érdekes kérdéskör eszünkbe jutott, valószínűnek tartom, hogy sokan mások már sokat foglalkoztak a kérdéssel  Lehet érdemes lenne egy kicsit online kutakodni különböző tudósok kutatásai iránt.

ui.: Durva, ennyire melegek lettek a nyaraink? A tél kivételével alig van néhány évszak, ami hoz negatív anomáliát...

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#368131)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#368130)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#368129)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#36812

Extra hosszútáv.

Szigorúan a makrocirkulációs rendszerek adatsorai alapján. 
A most felsorolt évszámok nem vehetők készpénznek, csupán az indexek, az elmúlt időszak értékei +- 0.33-os eltéréssel 1950-től napjainkig kerestem egyezéseket vagy finoman szólva - hasonlóságokat -  a múltban.

A kezdeti igen kevés szeptemberi értékeket augusztusival együtt igyekeztem átnézni és a tavalyi NAO,SCA helyett inkább az AO-ra helyeztem a legnagyobb hangsúlyt. Ugyanis a szakirodalomból jól ismert módon az AO index polárfronti aktivitással van kapcsolatban.

(Általánosságban elmondható: Erősen + pozitív fázis, akkor a poláris területeken az áltagostól alacsonyabb a légnyomás. A közepes szélességeken pedig magasabb. é.sz. 45’ fok környékén. Nálunk inkább a melegebb vagy átlagos hőmérsékletű az idő. Erősen – negatív fázis idején a poláris területek feletta normálistól magasabb, (anticiklon) az időjárás, míg a közepes szélességeken
alacsonyabb. Igy ránk nézve észak felől terjedő meridionális makroszinoptikai helyzetképpel kecsegtet, ami általában napokon belül hidegebbre és csapadékosabbra, változékonyabbra fordul időjárásunk.)

Az AO indexen fellelt összefüggések alapján +-0.33-al számolva, amit a AO-n 2017.08.-án 0.150= -0.18 és +0.48 között. 2017.09-én -0.492= -0.822 és -0.162 között az alábbi téli félévek jöttek ki találatként. Mindkét hónapban egyeztek az idei eddigi ősz, nyár vég helyzetével. 1952/1953, 1984/85,1990/1991, 2008/2009, 2013/2014.

Összevetettem az ENSO jelenségget az idei átlag értéket és a kapott 5 találattal.  1952/53=átlagos, 1984/85=átlagos majd októbertől mínusz,1990/91=átlagos, 2008/09= átlagos, novembertől mínusz. 2013/14=átlagos. ( Adatsora: Link ) 
Az idei eddig átlagos, s valószínű hogy az is maradHAT. 

Októberre:
Az AO 2017.10 havi értéke 0.690 lett, igy a kezdeti 5 találatból 1990/1991 tele előtti októbere maradt "ringben" 0.660-al. 

Érdekesség képpen felvetődött mint "új játékos" 10 hónaptól 1958 is.  Azaz év még annyiban érdekes a többihez képest, hogy az ide októberi NAO index értéke +-0.33-as eltéréssel megegyezik 58 októberének értékével. Az SCA kicsiny plusszos túlzással +0.43-al több lett,de ott is akad némi egyezés. Másrésztől 1952 09. hónapja egyezik a NAO 2017.09 hónapjával még, a többi találaton nincs egyezés.

Persze rengeteg találatot indexekre, hónapokra bontva feljegyeztem egyenként a cetlikben, füzetemben nem csak a valós értéktől tértem el mínuszos vagy plusszos irányba 0.33-al hanem igyekesztem 0.40-el vagy a tavaly 0.50-es értékkel is számolni,de túl kesze-kuszás a kép. Ami összefüggést találtam azt vezettem fel most ide. 

A naptevékenységgel kapcsolatban is párhuzamot próbáltam vonni a jelenlegi aktivitás és a korábbi 1950-ig bezárólag dokumentáltakkal kapcsolatban. Ezen a linken a nagyjából a mai és Link az elmúlt időszak tevékenysége áll. Nem sorolom most fel mind az 5 találatot, hogy melyik volt kiugróan erős vagy alacsony de a legközelebb a mostani aktivitáshoz az 5 közül 1952/53, 1984/85 és talán 2008/09 áll.

Mint mondtam ez nem útmutató, se nem Jelenések könyve, hogy ehhez igazítsa magát az ember, pusztán hasonlóságok makrocirkulációs indexek alapján...

Már napok óta nézegetem a szombati napot, hogy milyen időjárásra lehet számítani.

A pénteki HF után a középszint durván kiszárad, viszont az alacsonyabb légrétegekben és a felszín közelében is nedves marad a levegő. A magasban megindul a melegadvekció. A legtöbb helyen éjszakára legyengül, leáll a szél, úgyhogy sokfelé legalább átmenetileg párás-ködös időre számítok. NyÉNy-on reggel már beindul a légmozgás, napközben pedig egyre többfelé teret nyer a délies áramlat. Ugyanakkor az ország keleti harmadán még délután is lehetnek szélcsendes területek.

Úgy gondolom, hogy ez utóbbi tájakon tartósan, akár egész napra beragadhat a köd/stratus, így jó alacsonyan maradhat a Tmax (5-8 fok). Közben ÉNy-on egy kis főnös rásegítéssel a 17-19 fokot sem tartom kizártnak. Érdekes nap lehet.

Hát igen, kb. így. A holnapi, valamint a hétfői záporos csapadékban lehet bízni, abból azért a magasabb csúcsokon kis látványhavazás összejöhet.

Hegyeink (elsősorban a Mátraerdő) hóesélyeit hogy látod? Most nekem úgy tűnik GFS alapján, hogy eláll addigra a csapadék, mire igazán elkezdene hűlni a levegő, így látvány havas esőn kívül más nem várható.

Sajnos nem nagyon szelídülnek a modellkimenetek a hétvégi, kvázi-viharciklonnal kapcsolatban. A peremciklon minden bizonnyal bemegy 975 hPa alá, és bár a 24/24-es kritérium nem jön össze, részben hozni fogja a hPa/órás fejlődési ütemet. Mondjuk egy 15/15 nem lehetetlen.

Úgyhogy Közép-Európa szerte - beleértve Dániát - borzalmas idő várható, síkvidéken is nagy területen erősen viharos széllökésekkel. Helyenként az orkán erősséget is meghaladják szerintem, a magasabb hegyekből pedig nagy eséllyel érkezhet pár 200+ fölötti adat.

Nálunk sem lesz rózsás a helyzet, ráadásul tartósan, sok órán keresztül fennáll majd, garantált a károkozás. Nagyon durva, ECM szerint lehet olyan időszak, amikor országon belül 15-16 hPa különbség alakulna ki a nyomási mezőben.

A napok óta egyre jobban összetartó NAO és AO tagoknak köszönhetően, a mérsékelten pozitív értékeket követően, most egyre inkább 0 és enyhén negatív tartományt súroló áramlási ciklusok jöhetnek. 
Link

Link
Ez persze könnyen takarhat még zonális, akár félzónális vagy már meridionális helyzeteket is. ( Egyébként ilyenkor ez a 0 körüli érték tiszta pepita mint mindig. ) 

A bizonytalanságra némi támpont azért adódik, hogy míg Okt.22-23-tól hazánk időjárása is egyre nagyobb eséllyel változékonyabbra, csapadékosabbra fordulhat; a minket nyugatról elérő nedves és hűvösebb léghullámoknak köszönhetően, annál inkább boritékolhatónak tűnik egy korábban már - mások által - itt metneten felemlített hidegöblités várható iránya és helyzete.

Ez elsősorban NEM hazánkra hozna télbetörést, hanem Európa legészakkeletibb peremére az Urál hg. vidékeire valamint Szibéria nyugati részére a Nyugat - szibérai - alföldre 72-96 órán túl.

Mindkét model a GFS és az Ecmwf is támogatja ezt a várható verizot, de némi bizonytalansággal azért ez is terhelt. Ophelia maradványa ugyanis pont ebbe a teknőbe olvad bele, ami később hátoldalán egy anticiklonnal -5 majd foltokban -10 fokos értékeket rántana a terület fölé. Ez 168óráig még stimmel-ne(?) is, de azon felül, valamint az űridős tartományban - természetesen(!) - már teljes a fejetlenség. 

S, hogy ránk nézve mit takar? Erősen kérdéses, különösen a teknő hátoldalán kiépülő anticiklon központi helyzete és erőségében vannak kételyeim. Mennyire lesz Kelet - Európai vagy túlzottan ellaposodik..itt még vannak kérdőjelek... A kérdés tehát nyitva marad. Egyenlőre.

Október közepe felé igen-igen valószínű egy magas nyomású, enyhén melegadvekciós, "vénasszonyok nyara" időjárás.
Természetesen ilyenkor már korántsem minden a magasban tartózkodó meleg levegő: az inverzió a talajon közbeszólhat.
Ilyen esetben szívesen cserélnék Pozsonnyal, mely a déli szélre nézve "árnyékban" van. A Kisalföld közepén ezzel szemben csak makrocirkulárisan teljesen "csendes" időben várható köd, ill. hochnebel.
Az pedig igencsak kérdéses, meddig tud kitartani a magasnyomású idő, már ha megvalósul. Jó lenne 2-3 hét távolhatások nélküli, inverzív,  egyre párásabb/ködösebb, enyhe, de nem túl meleg idő.

OFF: eszem ágában sem volt Hari Seldon, vagy más neves kutatók eredményeit megkérdőjelezni, hiszen - és köszönöm, hogy belinkelted Lász régebbi érdekes klimatológiai elemzését, melyben 4 csoportba sorolja hazánk, illetve, tágabb értelemben, a Kárpát-medence területén előforduló klímatípusokat. Szerinte ezektől (is) függ, hogy például a DAI történetesen úgymond működik-e, vagy csütörtököt mond. Ez sok mindent megmagyaráz- 
ON: sebtében átfutottam a modelleket, és érdekes dolgok látszanak nagyjából a hónap közepéig: a középtáv elején igen markás lehűlés valószínű, amely bizony a 0 fokos izoterma ´benyalásával´ is együttjárhat (jövő hét elején), majd újabb gyökeres átrendeződés kezd körvonalazódni: a következő hidegleszakadás kint az óceánon játszódhat le, a hosszúhullámú teknő előoldalán határozott melegadvekció kezdődhet, amely pár napra (?) meghozhatja a hamisítatlan vénasszonyok nyarát - hacsak, a gyorsan rövidülő nappalok miatt - a magassági melegadvekció, főleg az arra hajlamos vidékeken - nem jár majd együtt Hochnebel-képződéssel. Ez attól is függ persze, hogy az erős déli/délnyugati áramlás telibetalálós lesz-e, vagy tőlünk nyugatra marad a fő iránya. Ez utóbbi esetben bizony elképzelhetőnek tartom a makacs ködök/magasköd kialakulásának veszélyét. Az általam felvázolt időjárási alaphelyzetet hosszabb középtávon jól tükrözi a két ´királyi´ modell ENS-átlaga is, úgyhogy október derekán egyre esélyesebbnek látszik egy kellemesen meleg időszak, hacsak a köd nem szól közbe 

Elsőre felejtsem el a DAI-t.
Valamint felvázolta az általa összehozott 4 klíma korszakot. Vissza is kerestem az archívumban. Említette is 2013 novemberét hosszútávban egyszer már leírta. Meg is kerestem. Íme: Link Ugyanakkor írta, hogy akkor tévedett, de azóta tovább gondolkodott.

Nem szeretnék idézni a beszélgetésből, nem titkos, de nem azért privált üzenet, hogy megosszuk. 

Mi volt Lász mondanivalója, mire világított rá?

Alíghanem a zónális áramlási kép átmenetileg október első dekádját fogja jellemezni.
Ezt követően Közép Európában  intenzív előoldallal (a modellek szerint már már "omegablokkal") fordul meridinalitásba az áramlás akár 4-5 napra is  felébresztve a nyarat.  Ezt követőn megint szép meridionális képünk lehet, vagy északnyugati irányítás hűvös, de nem feltétlenül télies idővel. Október végén megint lehet majd latolgatni a talányt, hogy november elején visszaáll -e még a zónális áramlási kép -  azaz Márton nyara, ami a népi megfigyelések szerint is kemény télelei felütést sejtet (pl.   2003 nov, 1995 októberi "májusát" is idesorolnám az azt követő masszív  hosszú téllel. ) Bár ezen is lehet vitatkozni, hiszen 2003 október 24-26 között milyen szép kis téli helyzetünk volt.

Vigyázat, a túl  kifejezett ősz közepi meridionalitásnak nem kell nagyon örülni (már ha szép, télies tél(előt) szeretnénk)
A fejlett, hosszadalmas meridionális áramlási kép a nagytérségben lenullázza a hőkontrasztot, ami tartós zónába fordulást segíthet elő késő ősszel, tél elején. Erre volt példa a makroszinoptikailag gyönyörű 1979-es október. A rendkívül stabil, Európa középső részét remekül hűtő hatalmas skandi AC novemberre eltűnt, helyét délnyugati, nyugati áramlások vették át dec. legvégéig (igaz, akkor viszont ismét meridiába váltott az áramlás, szép tél jött egész januárban) Hasonló, sőt még rosszabb "katasztrófa-forgatókönyvet" hozott 1997 késő ősze és kora tele. Pedig milyen szép, télies október-vég volt abban az évben!
Szóval, legyen csak most kis zonalitás, kis félblokk. Véleményem szerint úgyis csakhamar begörbülnek újra a légpályák, visszaáll a meridionális uralom valószínűleg már október első felében.

ON: Kicsit laikusabbaknak is érthetőbb módon,de ugyanazt írtad le mint én. Egy mondatban utaltam is rá id. magam "Októberre nem hiszem, hogy folytatódik ez a verikli."
Nem tudok ehhez többet hozzáfűzni, GFS ugyan még külön utakon jár,de mint már mondtam nekem is túl szép hogy igaz legyen.
OFF: Nem tudom mi köze van a DAI-nak hozzám. Én kizárólag az indexek alapján igyekszem szezonális előrejelzést készíteni, amatőr szinten. Gyurié a szellemi termék a DAInál. Az, hogy későbbi módosított DAInál már az indexekkel próbálta belemagyarázni a dolgot, az megint máskérdés. Én nem vitatom kutatásait. Ő is egy nézőpont. 
Kár, hogy nincs itt lász. Ő rakott a legjobban helyre tavalyi privált üzizések alatt, mi hogy is van, s ha kutakodom, ne fejetlenül, hanem ésszel tegyem. Sok mindenre rávilágított, s felejtsem el DAI. -de ő anno ezt már megmagyarázta itt. 
Az hogy én a POL belefűztem gondolat világomba hiba volt. Elismerem. Némi hatással a tél második felére bír, az is nem ránk nézve, hanem a SCAND indexre. 

Megint máskérdés: hogy az adatsorok is nevetségesen kevesek. Jó magam 1950-től tudom fürkészni,de igazság szerint jóval korábbi időpontok kellenének. Minnél több annál jobb...

OFF: köszönet a hosszú elemzésért, bár nekem ebből itt és most csak a híres szókratészi ´Tudom, hogy semmit sem tudok´ jön ki újfent, azaz, ha működnek is az időjárásban hosszútávú (táv)kapcsolatok és visszacsatolások, ezek annyira összetettek, hogy megértésük terén igencsak a kezdet kezdeténél tartunk. Ennek ékes bizonyítéka a DAI mondhatni csúfos leszereplése az utóbbi 3 év során.
ON: hogy a kézzelfogható tények talaján maradjunk, az egykori Maria hurrikán maradványa annak rendje és módja szerint alaposan belecsaphat a lecsóba, felkavarván az európai nagytérségű makrocirkuláció állóvizeit. A releváns modellek közül az ECM és a GEM egybehangzóan a kelet-európai AC látványos összeomlását helyezik kilátásba, ami szinte egy csapásra megnyitná az atlanti ciklonok útját a kontinens belsejébe. Ennek eredményeként egy rég nem látott vendég, a zonális, vagy félzonális irányítás válna uralkodóvá hozzávetőlegesen 1 hét múlva, ami igen változatos, gyakran szeles, hőmérséklet, felhőzet és csapadék terén erősen hullámzó időszak kezdetét jelentené. Az egész makrováltás viszont még erősen kérdéses, hiszen a GFS tudomást sem vesz az egészről, a modell szerint a ciklon két AC közé szorulna, és - elődjéhez hasonlóan - akár egy hétnél tovább is itt kavarogna a közelünkben, miközben az alapvetően meridionális jellegű irányítás továbbra is fennmaradna. A folytatás egyértelműen az Ex-Maria ciklontól függ, a tegnap déli ECM-futásban még egy egészen más jövőkép nézett ki: eszerint a Balkán-félsziget irányába távozó ciklon mögött a brit és a még mindig erős kelet-európai AC összekapcsolódott volna, és a bezáruló AC híd útját állta volna további atlanti ciklonok Európa belsejébe való hatolásának. Némi eltéréssel ugyanezt mutatta a tegnap déli GEM főfutás is. 
Ezzel a modell-komparatisztikával azt szerettem volna érzékeltetni, mekkora bizonytalanság van a modelleknél a jószerével csak a legutóbbi időben felmerült esetleges makroszinoptikai váltással kapcsolatban. 2-3 napon belül talán már jobban letisztázódnak a dolgok, és a modellfutások konzisztenciája is nő majd ennek következtében. 

Az elkövetkezendő 168-192óra kissé "izgalmasnak" néz ki. Míg hazánkban a jövőhét első feléig, közepéig csend honol addig az Atlanti - óceán túlsó végén cammogó Maria, e hét második felében mérsékelt övi ciklonná olvad és rákapcsolva átszeli az óceánt, hogy aztán hozzánk "rongyoljon be", mert a Skandi Ac nem engedi felkanyarodását.  Ez aztán az eseménydússág. Elvileg abból a teknőből kapnánk a jövőheti csapadékot is, amibe beleolvad. Jó kérdés tehát, hogy összeomlik e az anticiklon vagy lepattan róla az izlandi csigagyár? ( Nem linkelek mert változhat,de a dióhéjban leírtam a trendet.)

Szerintem - egyéni meglátás alapján - túl szép, hogy igaz legyen, ráadásul jelenállás alapján hátoldalon még Brit Ac is épülne fel, s mint valami két Ac közé szorult Hcs örvénylene Közép-Európa és a Balkán felett.
Ha be is jönn(teszem fel(!)), szerintem nagy rá az esély egy kibontakozó zonalitásra, noha a Skandi Ac jóvoltából valószínűleg a SCAND index már pozitiv lesz szeptemberre. Októberre nem hiszem, hogy folytatódik ez a verikli. A Nao és az Ao is felfele szór, és szerintem jobb is igy. Legalább a zonális áramlás jobban egybe tartja a lassan gyarapodó sarki hidegbázist. A POL köszöni meg van. Látszik is hogy szibériai területek felett a tartósan 0 alatti T850-en. Valószínűleg amit tavaly láthattunk tőle, ha marad a hiánycikknek számító dinamikus nyugati áramlás akkor a következő hidegmag november körül már ott is jelen lesz. Egyik Észak - Amerika felett, vagy a Sarkpont körül a másik Szibériában.
Visszaugorva a SCAND-ra kíváncsi leszek az index alakulására mire fut ki a Szeptember. A Ao-ra és Nao-ra is lehet következtetni elég csak rájuk nézni, hogy nem +-os hanem mínuszos előjelűek lesznek. Link

S hogy miért is fontos ez nekem?
Tavaly szeptemberi és októberi indexek adataiból és visszamenőleges hónapokból kerestem összefüggéseket a múltban(1950-től). Noha nem szerény kicsiny hazánkra értendően, pusztán megpróbáltam előrejelezni Európára nézve melyik index milyen anomáliát ölthet, s ebből tudjam következtetni hazánkra vonatkozóan mégis milyen lehet pl. a December. 
- Mi elött esetleg valaki megkövezne ezért igyekeztem az egyezések mértékét +- 0.50 -es eltérések közé szorítani. Nos volt ami bejött főleg a télies őszvég s volt ami nem. Elismerem,de tudom hogy jól helyen kutatok. Lehet az eltérés határértékét még lejjebb viszem, mindenesetre külön kihívás lesz nekem ezt belőnöm, hisz nincs La-Ninna ami bezavarna,se El-Nino. 

Zárszóul én csak a szeptemberi értékekre várok, hogy kijöjjenek, hogy végre neki kezdhessek keresni. Nem bújtam el, esetleg lettem passzív vagy vágtam rövidre szárnyaim. Tisztában vagyok vele,hogy hazánk téli időjárására korrelációt keresni indexeken merész dolog. Vannak összefüggések,de a pontosabb számok inkább Európára és annak is bizonyos területekre erősek. 

Mindenesetre érdekes (volt) a mostani atlanti hurrikán szezon. Gyakoriságukat tekintve ( javíts ki  Zivipötty ha tévedek) de ez nem a nyírásmentésségből fakad? Nincs ami a szétszedje? Emme passzívitás vajon mekkora hatást gyakorol a északi mérsékelt övre? Rövidtávon egy - egy felkanyaradó hurrikán maradvány inkább zonalitás irányba lökheti a mérleg nyelvét,de mi a helyzet a meridionális dominanciával? A mostani skandi Ac is most jó adag meleglégtömeget hajt északnak, s annak késöbbi összeomlásával vagy délkeletebbre helyeződősével kitűnő "táptalaja" lehet újabb ciklonok/ciklon családok létrejöttéhez. 
Sok itt még a kérdés.
Mindenesetre kíváncsi leszek Mariara. Miként végzi, avagy löki a mérleg nyelvét. De persze az is lehet, hogy semmi se dob rajta és a teknő lepattan az Ac-ról és marad a kellemes ősz.

Így van, a tavaly őszi folyamatok idén is fenn állnak, így ha nem jön fel egy masszív hurrikán-maradvány és indítja be a ciklon-generátort (erre egyre kevesebb esély van), akkor a tavalyi télre beindult kontinentális irányítás erre télre is esélyessé válhat.
A következő három-négy hét sok mindre választ ad.

Ez egy nagyon jó ötlet, hogy újra felpezsdüljön az eredetileg hosszútávúnak nevezett fórum, ahová lassan csak negyedévente írt már hsz.-t egy-két fórumozó 
A továbbiakban úgy néz ki, hogy szépen gyúrunk egy átlagosnál hűvösebb október első felére, amit az ECM aktuális anomália térképe is alátámaszt: Link 
Ahogy előttem P Kapitány már megemlítette, a zonalitás szinte ismeretlen fogalommá vált az utóbbi időben, ezzel szemben tovább folytatódik a határozott meridionális hajlam. Ha ez a tendencia nagyjából a téli hónapokban is megmaradna, így a blokkoló skandináv AC peremén lecsorgó kontinentális hideg és az AC peremén tőlünk nyugatra lefűződő teknők kombinációja akár ígéretes, ismétlődő jellegű havas helyzeteket is előidézhetne 2-3 hónap múlva, és persze később is. A kiindulási helyzet tehát eléggé biztató, ami persze még az égvilágon nem árul el semmit sem az előttünk álló tél jellegéről, lefolyásáról. Kizárólag arra szerettem volna utalni, hogy az északkeleti hó- és hidegbázis gyors kiépüléséhez egyelőre igen kedvezőek a feltételek, és hogy ez mi mindenhez lehet majd elég a Kárpát-medencében a hamarosan kezdődő téli félév során, majd elválik. 

Tényleg:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Kb. áprilisban kezdődött és azóta is van egy régió, ami tartósabban hűvösebb az átlagnál.

Régóta figyelem ezt a hidegelárasztásos  területet Európa északkeleti peremén. Valamikor tavasz közepén kezdődött a verkli, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal hideg levegő tartózkodik az északi Ural környékén, ill. annak nyugati előterében.
Érdekes kérdés, meddig marad fenn ez a cirkulációs állapot (anomália?), valamint, hogy lesz-e hatása a mi késő őszi, téli időjárásunkra.

Emellett a fáklya is tartósan átlag alatt fut... Északkeleten egy időre hidegebb lehet, mint egy-egy enyhe decemberi hónapban.
Alacsonyabb hegyekbe lassan akár az első havazás időpontját is kereshetjük. Fáklya Lengyelország keleti határainál:
Link

Mondjuk a kontinentális hidegbetörések amennyire szerencsések októberben, fene tudja. Főleg a januári események után, statisztikailag meglepő lenne egy ismétlés. Mondjuk amennyire halott történet az utóbbi években a zonalitás simán előfordulhat. Ugyanakkor ha statisztika, régen volt regionálisan is, legalább délnyugaton  , országosan meg pláne komolyabb hótakaró...

Ha ma reggel 3 fok volt Kecskeméten, akkor hétvégén az első fagyok is meglehetnek az északkeleti hidegbeszivárgáskor Link

Azért már most egész szépen növekszik a szibériai hóborítottság,  bár nem tudom ilyenkor ez mennyire megszokott.

Október elejéhez mérten azért elég durva ez a hideg levegővel kitöltött anticiklon, amit a modellek egyre inkább mutatnak Kelet-Európára.

Link
Link

Nem példa nélküli a dolog ugyan, pl. az igen korai 2013-as fagyokat is egy ilyen idézte elő, és akkor hozzánk is bőven lejött a -5 fokos T850, viszont akkor nem tudott állandósulni ott fent északon a hideg.

Link

Tavaly viszont igen, hasonló anticiklon révén, mint ami most látszik, igaz akkor ez csak október közepére épült ki (de a hónap végére már elég határozott lett a hidegmag).

Link
Link
Link

Kíváncsi leszek, a mostani meddig bírja majd. De ha marad az eddig is jellemző erős blocking hajlam, akkor van rá esély, hogy ismét jó kis hidegbázis épüljön ki északkeleten. Aztán az ebbe bele-bele piszkáló ciklonok már megkezdhetik a hóréteg gyarapítását is hamarosan, ami jó alap lehet majd a kontinentális hidegbetörésekhez. Most külön szerencsés lehet, hogy a hurrikánszezonban nyugalom néz ki, így nem nagyon lesznek erős extratrópusi ciklonok, amik húzzák fel a meleget északra.

Nagyobbrészt ez dicséret akart lenni
Mindig várom, hogy mikor írsz hosszútávú elemzést ma is, mert szerintem az egyik legjobb.

Nem ferdítés akart lenni.
Amennyiben néhány napra előre szóltak volna a körvonalazások, buktának minősítettem volna őket.
Másrészt alapos munka volt minden körvonalazásban, nem légből kapott jelleg jellemezte őket.
Mondjuk néhány évvel később, azaz most lehet szigorúbb lennék, ám akkor nagyon lelkesedtem és reméltem tovább fejleszthetem a dolgot (ám az élet közbe szólt, aki közel áll hozzám, tudja mi jött...).

Ezekre emlékszem, de érdemes tudni, hogy ezekben nagyon sok a ferdítés, optimalizálás. Ugyanis ha valami "késve jön be", vagy "gyengébben és máshol, de bejön", vagy "részben jön be", az legtöbbször csak a jóindulat miatt nem bukta. Gondoljunk csak arra, amilyen szigorúan a modelleket értékeljük: ott 1-2 napos késéseken is ki vannak akadva az emberek 10 napra előre, vagy akkor is, ha a hideget "teljesen kiveszik" (értsd 2-300 km-rel arrébb tolják) a modellek. Ezért igazából ezek a jóindulatú majdnem-bejött értékelések kicsit azért csalókák, na
Ezzel nem akarom kisebbíteni az eredményeidet, mert valóban sok köztük a makroképeken alapuló - végül beváló - latolgatás, ami nagyon király, csak érdemes az embernek saját maga felé is olyan szigorúságot mutatnia, amit a modellek felé vagy mások előrejelzései felé mutat, és a jóindulatot az időjárásra hagyni

A DAI az számomra mindig is egy necces kérdés marad, az örök kötekednivalóm miatt: az, hogy a számokból kijött valamiféle korreláció, még nem jelent semmit a jövőre nézve. Nincs mögötte tudományos magyarázat (ami a makroképekre, légnyomás-eloszlásokra vonatkozna). Felvetések, homályos összefüggések vannak, de csak így elhintve itt-ott. A 30 napos, ultra-szigorú tartomány is böki a csőröm, és az is, hogy az elmúlt 3 (vagy 4?) évben még a "várható értékénél" is nagyobbat bukott, azaz az ellenkezője nagyobb valószínűséggel vált be az utóbbi 3 évben... Mondhatjuk, hogy "majd idén meglátjuk", de se egy beválás, se egy bukás nem viszi előrébb a dolgot... még...

Semmi sem teljesen fehér vagy fekete.
Valóban felesleges dávidmihályozni, ám pl. a DAI tudományos alátámasztással bír, kár ledegradálni.

Amikor volt időm és energiám aktívan és behatóan figyelni a légköri folyamatokat, volt egy ilyen kísérletem:
Link
Akkortájt, 10 naptól egész több hópapig előre elkövettem nem légből kapott körvonalazást, a beválás több lett statisztikai átlagnál.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (aktualitások) (#365359)

Szerintem egész széles keretek között lehet bőven 10-30 napon túl is latolgatni a MetNet-en, függetlenül attól, hogy egyesek ezt nagyon nem szeretnék, mások meg túlzásba szeretnék tolni ("megérzésem szerint", "ideje egy kemény télnek", "most már aztán", "ha eddig is, ezután is" és társai). Ugyanakkor intenzív kutatási terület a hosszútávú, szezonális előrejelzések világa, amit bőven ki lehet tárgyalni itt is, erre sosem ugrott senki, se szakmai moderátor, se más.
A Donnie által nagyon kedvelt (  ) CFS például a skandináv térségben melegebb télkezdetet vázol:
Link
Link
Link
Amiben benne lehet egy kis pozitív légnyomás-anomália hozzánk...
Találtam CFS sarki jég előrejelzést

Mit gondolsz, kedden lesz nyári nap az országban? Látsz esélyeket zivatarokra valahol?

Akkor ennek a topicnak semmi értelme nincs. 

Milyen tél várható? Jesszusom. A jövő hétvégével kapcsolatban se sokat tudunk még, max tapogatózás.

Nagyon helyes! Nincs szükség újabb dávidmáhályokra. Tele velük az internet. Aki idejön majd most tájékozódni, az tudja , hogy mire számítson. A többiért meg nem kár... 

Hasonló hótlan évek máskor is voltak már, pl. 1970 és 1975 között. Szülők panaszkodtak akkor, hogy a kisgyereküknek nem tudták még megmutatni, milyen a szánkózás.
Aztán vége lett a hószegénységnek, és vége lesz most is. Ehhez nem kell csoda. Lehet, éppen egy nagyhavas tél előtt állunk.

Mindennek az lehet az oka, hogy a Metnet "meg lett regulázva", szigorúbb tudományos alapokra lett helyezve. Ami persze nem feltétlenül rossz, viszont együtt jár a fantázia szárnyainak megnyesegetésével.
Természetesen nekem megvan a privát véleményem a késő őszről és a télről, de mivel ezek a képzetek kikezdhető alapokon állnak, ez nem tudományos, nem meteorológiai téma. Emiatt véleményemet, tippjeimet megtartom magamnak. A fegyelem jegyében.

Magamból kiindulva szerintem egyfajta befásultság lett úrrá a fórumozókon.
Zsinórban már a 4. xar telet hagytuk a hátunk mögött. 
Ebből 3 db igen enyhe volt, a legutóbbi hideg, a tél közepén kimondottan nagy és tartós hideg volt a jellemző. 

Na de basszus, pont a legjobb kelléke, a hó volt megint nagyon kevés. 
Szerintem a fórumozók 99 %-át a hó érdekli a legjobban a télben. 

Szóval szerintem kéne legalább 1 db végre havas, ütős tél, hogy az emberek vissza nyerjék a hitüket az évszakkal kapcsolatban. Legalábbis én ezen a véleményen vagyok. Rajtam egy ideje  érdektelenség lett úrrá a téllel - mint évszak - kapcsolatban. 

Pedig a kedvenc évszakom, picivel a nyár előtt  ( de a nyarat is hasonlóan szeretem ), de az, hogy 2013. március 27-e óta nem mértem még itt vidéken sem többet az az napi 16 cm -es átlag hóvastagságnál, az már nonszensz. 4 és fél év telt el azóta. 

Még szerencse, hogy idén április 21-én átélhettem azt a Pilis tetői 70 cm körüli havat a csúcson, blizzardal megfűszerezve. Ez csökkentett az elégedetlenségemen. Engem nem izgat, milyen lesz az idei tél. Nem érdekel már. Várom a csodát. Ha jó lesz végre, örülni fogok neki.

Lehet, hogy kissé OFF-téma lesz, de hiányolom a tapasztaltabb fórumozók az idei őszre vonatkozó latolgatásait. 
Mi a helyzet a DAI-val? Mi lesz a helyzet a jövő hét második felében beköszöntő, hideg, helyenként talajmenti fagyos reggelekkel köszönő, ám napközben kellemes, 20°C közelében tetőző, napsütéses vénasszonyok - nyarával? Mik a kilátások a (rohamosan) közeledő késő ősszel kapcsolatosan? Bátrabbaknak: Milyen tél várható? 
Elnézést, hogy ennyire tolakodóan kérdezek, csak én már évek óta figyelem a fórum ezen topicját, és meglepett, hogy míg az elmúlt években ilyenkorra már túlestünk az első "milyen telünk lesz idén?" latolgatáson ( Link ), most az október közeledtével mégis hihetetlenül pang ez a topic. 

A hónapfordulón (jövő hétvégén) megérkezhetnek az első talajmenti, fagyzugokban esetleg pár tizedes, 2 méteres fagyok.

A baltikumi AC DK-i peremén leforogna egy kis száraz hideg KÉK felől. Igazi téli makrokép.

"Az azonban bizonyos, hogy az idei nyár légkörzési, időjárási szempontból véget ér a jövő héten." -írta találóan 2017-09-09-ei metnet-es cikkében Thermometer.
Köszönjük.

Egy ideje figyelve a jelenleg átalakulóban lévő légkörzést és az indexek napi szinteni nézegetését, a trend egyenlőre további mozgalmasságot mint sem nyugodtabb időjárást sejtet Európában. Az indexeken jelenleg a NAO erősen negatív fázisba lép(ett), addig az AO index 0 fok körül mozog, majd nagy bizonytalanság mellett erősen lefelé szór. A előbbi indexen már közel sem olyan egyértelmű az irány, a hónap második felének elejére nézve, igy nem tudni pontosan hogy esetleg tartósabb előoldali vagy hátoldali szituációba kerülhet-e(?) hazánk időjárása,de annyi körvonalozódni látszik - szerény véleményem szerint -marad a többségében meridionális légkörzés az európai térségben.

Ez közel sem zárja ki azt hogy a hónap vége felé nem alakulhat e ki tartósabb anticiklon, esetleg jöhet újabb néhány napos meleg időszak, pusztán ahogy Termo általános értelemben feszegette őszi áramlási kép(ek) kezdenek úrrá lenni az Északi - Hemiszfériában. Hazánkra hőmérsékletileg ez egyre inkább átlagos vagy néha az alatti(hidegfront utáni) időt ígér, míg az artikus tájakon "hétről hétre hízik a tél".

Ha már tél, erősen korai igaz tudom...majd októberben. Addig is szemezgetni lehet az oroszországi terjeszkedésével: Link Ahogy elnézem van még "időnk". Korrelációt keresni nyári index értékek és hazánk téli félévének időjárásával nem lehet. Nincs kapcsolat. Marad az október-november.